‘Prologus’
Soha nem hittem volna,hogy ojan hejzetbe kerülök amiből hónapok mulva se tudok kitörni.
Apám szoszerint elerte azt hogy költözhek. El is mentem a párommal Denizzel. De rá 2 honapra szakitottunk,mert máslányokkal csalt meg.
Anyámhoz meg nem is mentem volna mert hát ő is alkoholista. Elèg volt…
Most egy kis zsákutszában lakom. Dobozban. Igaz nem a legeslegjobb, ès fázok meg….hát egyedül vagyok…
Megbántam hogy szakitottunk Denizzel…de nem kell nekem a sok baktèrium amit bárkitől összeszedhet.
‘1.fejezet’
Egy hűvös reggelen arra ebredtem hogy valaki neki esett a dobozomnak. Kiabálást hallottam, de nem èrtettem hogy mit is beszèl. Igazábol nem is nagyon èrdekelt. Csak takarodjon a területemről. Egy idő után nèma csend lett. Èn ovatosan felkeltem ès kinèztem hogy eltakarodott e.
Ès akor megláttam őt. Földön feküdt ájultan. Szőke haja enyhèn bronzosan csillogott. Ajkai pirososan csillogtak a vèrtől. Kimásztam a kis kuckómból, ès ovatosan felè hajolva nèztem hogy lèlegzett e.
Nem voltam benne biztos.
ujjaimat a csuklojára hejezve ellenőriztem hogy van e vèrnyomása. Volt hálistennek. Testèt furcsán hidegnek èreztem. Ovatosan rázogatni kezdtem. Felèbredt. Csak nèzett. Probált felülni. Segitettem neki.
‘Hol vagyok?’ kèrdezte. Hangja egyszerűen bársonyos de egyben rekedt volt.
‘Valami balhèd volt egy fèrfival. Nem tudom mièrt,de szèpen fölrekeritett.’ mondtam egy kicsit fèlve. Hisz nem is ismerem. Meg ki tudja hogy mire kèpes.
‘De legalább jol vagy?’ kèrdezem. Azèrt mègis csak ijesztő volt.
‘Jah rèszben. Sajnos drog ügy….belekevertek. Semmi pènzèrt nem adnèk el ès nem is használnám többet. Bocsii..elèg beszèdes vagyok.’
‘Semmi gond. Legalább nem èn beszèlek.’ mondtam számat harapva.
‘Te mèrt vagy itt? Mèrt nem mèsz haza?’ kèrdezte. Èn pirulva ès könnybe lábadt szemmel nèztem rá.
‘Hosszu….’ mondtam sìrva. Rossz belegondolni abba hogy nincs otthonom. Egyszerűen percek alatt ment tönkre az èletem.
‘Ne mond azt hogy ijen csodálazos lány utcán èl.’ hozzá èrt az arcomhoz,ès èrezte a lecsorduló könnyeimet. Magához ölelt. Feladtam. Egyszerüen rossz belegondolni hogy itt èlek egy dobozban,fázom ès èhes is vagyok. A fejèt a vállamra hajtotta. Èn átöleltem, ès sîrtam. Nem birom. Fáj a lètezès.
‘Mit szolnál ahhoz, hogy egy időre hozzám költözöl. Mig összeszeded magad. Na mit szolsz?’ kèrdezte. Elengedett egy kicsit, ès rám nèzett. Èn ujjab könnyekben záporozva öleltem meg.
‘Ezt igennek veszem.’ mondta. Erősen megölelt ès èreztem, hogy elmosolyodik. Enyhe mosoly húzodott az arconra több hónap után. Lehet hogy ő általa ujj jövő áll előttem? Egyszerűen ujj esèlyt kapok? Elengedett ölelèsèből.
‘Akkor jössz?’ kèrdezte egy èdes fèlmosollyal az arcán.
‘Igen.’mondtam fèlve.
‘Nyugi,figyelek rád,nem törtènik rossz. Megvèdelek.’ Ez bîztatonak hangzott,de továbbra sem bizom meg benne.
Felsegîtettük egymást, majd hirtelen magához ölelt. Meglepetten de visszaöleltem. ‘Na gyere.’ mosolygott. Belè karoltam ès elindultam szinte az ismeretlenbe. Felnèztem ès Denizt pillantottam meg. Hirtelen megfogtam Niall kezèt,ès büszkèn mentem el mellette. Ő csak fèktèkenyen ment el mellettem.
‘Neharagudj,de majd elmondok mindent.’ mondtam majd elakartam engedni a kezèt,de ellenkezett.
‘A poèn hogy aki jön szembe lány az exem. Szoval…ha nem bánod..’ sugta oda nekem,majd adott egy puszit az arcomra.
Azèrtis rákacsintottam a csajra mosolyogva.
‘Csak egy hülye kèrdèsem lenne.. Mi a neved?’ mosolyogtam. Ő csak elnevette magát.
‘Patch horan..de Niall vagyok. Ès tèged drága?’ ojan èdesen mosolygott rám.
‘Melanie joel stefanie.’
Csak mosolygott.
‘Ojan szèp neved van..’jelentette ki. Csak mosolyogtam.
Egy erdős területre èrve kezdtem fèlni. Sajnos káromra be kellett menni az erdőbe. Egy ösvènyre tèrtünk. Egyhe mentol illat keveredett bele a finom virág ès maga az erdő illatába.
Szorongni kezdtem. Ezt szerintem Niall is èszrevette.
‘Cica nyugi van. Mingyárt ott vagyunk.’ Mondta enyhe fèlmosollyal.
Ezzel nagyon nem nyugtat meg.
Vettem egy nagy levegőt ès sajnos megkivántam a cigit..:/
Köhögni kezdtem. Niall csak nèzett mi a baj.
‘Cigim nincs..szoval panghatok.’ mondtam letörve.
‘Cica. Ezen segithetek.’ mondta majd elővett egy doboz bontatlan Marbolo 100 ast ès kibontotta. Közbe elengedte a kezem. Megkinált egy szállal. Persze elfogadtam. Elővettem a gyújtóm ès meggyujtottam.
Beleszivtam, ès nagyon megkönnyebbültem.
Ő csak figyelt.
Fèl szemmel láttam, hogy elmosolyodott.
Ránèztem, ès èdesen viszosolygott rám.
Megfogta a kezem, majd hirtelen lefordultunk jobbra. Már nemigazán tud meglepni.
‘Ott vagyunk már?’ kèrdeztem mosolyogva.
‘Igen.’
‘Tènyleg?’ kèrdeztem nevetve.
‘Nem.’ nevetett. Ojan jóîzűt nevettem, hogy a könnyeim is kicsordultak.
Règ nem nevettem ijen jót.Csak mosolyogtam.
‘Megèrkezdtünk.’ megállitott, majd közel húzott magához.
Az arcomba fujta a cigi füstöt. Èn elakartam távolodni, de nem engedte. Rendes bekönnyeztem. Ő kezèbe fogta az arcom majd kifujta a füstöt a szememből. Mèg egy kicsit csukva hagytam a szemem.
Egyszer csak azt èreztem hogy az ajka ajkamhoz èrt,mej mèzèdes volt. Elengedett majd eltávolodott. Meglepettsègem miatt szohoz se jutottam.
‘Ez csak ugy jött..’felelte rekedten.
‘Ő….shemmi…’köszörültem meg a torkom,majd elindultam vissza fele.
Huncut mosolyra huzodott a szám. De belegondolva egy ijen pasi mint Niall, nem lehet az enyèm. Sohajtottam. Elèg hangosan. Ezen elmosolyodtam.
Hirtelen azt vettem èszre,hogy visszarántott a derekamnál fogva, ès szorosan magához simitott. Felnèztem, ès az a győnyörű kèk szeme csak ugy csillogott.
‘Ne menj sehowa. Valamit megbeszèltünk. Nem emlèxel?’ kèrdezte huncut mosolyal az arcán.
‘Tudom csak…’ nem tudtam válaszolni. Erre elnewette magát. Èn csak szotlanul figyeltem hogy nevet. Hogy megnevettettem.
‘Akkor bemegyünk?’ kèrdezte.
‘Igen’ válaszoltam rekedten.
Gyönyörű ház tűnt fel. Szèp kerttel előtte,mely beleolvadt az erdő szinèbe szinte.
A kert közepèn egy kicsi ösvèny huzodott a bejárati ajto teraszáig. A terasztol jobbra egy szèp rozsakert huzodott vègig körbe egy diofa alatt. Látszik gondozott ès rendezett az egèsz kert. A ház egyszerűen gyönyörű volt. A ház elejèn mindjèt oldalán gyertya világîtott. Maga a ház szinte üveg falból állt.
Elindultunk a kis ösvènyen,majd felmentünk a teraszra,ès Niall kinyitotta az ajtot,ès előre engedett. Hirtelen megcsapott a meleg. Enyhèn beszèdültem, hisz egy ideje nem èrt meleg. Belèpve a lakásba, megcsapott a finom eper illat. Tökèletes rend, drága butor…Nem vágyom ijen dolgokra..csak hogy szeressenek.
Niall becsukta az ajtot ès bezárta. Vègignèzve rajta titokban, jol nèzett ki.
Barna dzsekijèt levette ès türkiz kèk poloja,kiemelte tökèletes alakját. Világos barna hosszu nadrágot viselt. Ugyanojan szinű, bakanccsal.
Szőke haja csak ugy csillogottaz enyhe gyertya fènyben. Felakasztotta a fogasra majd letette a barna dohányzoasztalra a kulcsokat, a Marboloval eggyüt. Èn levettem a kis fekete dzsekimet. Alatta mar csak egy triko volt. Elszörnyedwe nèzett rám. Èn csak pirulva adtam oda neki.
Kommentek